2 éves múlt. 2 napra becsöppent közénk. Miért? Mert édesanyja úgy gondolta, jót tenne Bertold fejlődésének, ha ő is belekóstolna ebbe az idegen nyelvi környezetbe a szuper intenzív angol táborunkban. Mert édesanyjának is fontos, hogy már kicsi korban megismertesse az angollal, hogy segítsen neki elsajátítani az alapokat. Folyamatosan tesz is ezért, amit nagyon becsülök. Rendszeresen beszél hozzá angolul, sokat játszanak idegen nyelven is. Eredmény? Egy tűzről pattant, örökmozgó fiúcska, aki a legjobb úton halad a kétnyelvűség felé. Kíváncsi vagy a részletekre? Olvasd tovább!
Az első napon még kissé meglepődve méregette a számára idegen, ugyanakkor hangzásra korántsem idegen terepet és minket. A gyerekeket és engem. A kezdeti megszeppentség elmúltával bátran tesztelte az első korlátokat (beilleszkedés, közös játékban való részvétel). 2 és fél évesen – iciri piciri segítséggel – végigment a felállított akadálypályán is. Kíváncsian nézegette a játékokat, és alkalom adtán huncutul elcsente a dobókockát vagy más, éppen használatban lévő játékot. A farmos kirakó tetszett neki. Ügyesen a helyükre illesztette az állatokat, és megmondta angolul, hogy mi micsoda, vagyis ki kicsoda. Az idegen nyelvi környezet egyáltalán nem viselte meg, még meglepettnek sem tűnt. Látszott rajta, hogy nem idegen számára az angol nyelv, és biztosan mozgott ebben az új közegben (is).
Mindent megért, de nem akar beszélni angolul
Te is tapasztalod? Te is küzdesz azzal, hogy mindent megért angolul, válaszolni mégsem akar, vagy ha mégis, akkor csak magyarul? Nyugodj meg! Nem Te vagy az egyetlen! Miért lehet ez? A válasz egyszerű is, meg nem is.
Egyrészt, sokkal nehezebb produkálni a választ, mint megérteni a kérdést vagy a másik mondandóját, hiszen az előbbi egy aktív, míg utóbbi egy passzív készség. Ahhoz, hogy válaszolni tudjon, bőséges és színes idegen nyelvi környezet szükséges, sok játékra, cselekvésre, megnyilvánulásra ösztönző ingerrel, és rengeteg megerősítéssel, ismétléssel. Másképp hogyan tudná megfogalmazni a másik nyelven, hogy mit is szeretne, hogy mit érez, hogy mit tud vagy mire kíváncsi?
Másrészt, sok múlik a gyermek személyiségén is. A befelé forduló, magát nem szívesen produkáló gyerkőc irtózhat a “szerepléstől”. Neki először saját magát kell legyőzni ahhoz, hogy idegen nyelven is meg merjen nyilvánulni.
Elcsíptem! 😀
Az idegen nyelvi környezet csodákra képes. Ha kicsid megérti, hogy itt és most angolul beszélnek, akkor előbb utóbb ő is alkalmazkodni fog (ki előbb, ki utóbb). Bertolddal gyorsan összebarátkoztunk. Nyújtottam a kezem, és megfogta. Jött szépen mellettem. Békésen andalogtunk, aztán egyszer csak…!!!
Szerintem csodás, hogy egy Magyarországon élő két és fél éves kisfiúnak ilyen spontán módon, előbb angolul jut eszébe az a szó, hogy paradicsom. És milyen szépen mondta! Mondattanilag is tökéletesen felépített mondat hagyta el a száját. Na, huss káros gondolatok azzal kapcsolatban, hogy keverni fogja a két nyelvet! Nem fogja. A beszédtanulási folyamatnak szerves részét képzi az, hogy először csak szavakat mondunk ki, és utána produkálunk egész mondatokat. Most itt ennek lehettünk fül- és szemtanúi. 🙂
Ennél persze sokkal többet tud. Tudom, mert teszteltem. Tökéletesen megérti a hozzá intézett, hétköznapi szituációkban elhangzó kérdéseket. Például: Menj, mosd meg a kezed! Most meg a szád is! Gyere ide! Egyél! Igyál! Tele a pocid? Álmos vagy? Hol van a traktorod? Milyen színű a kisautó? (A színeket is megmondja angolul.)
Remélem, számodra is megerősítésként, bizonyítékként szolgál, hogy a korai nyelvtanulás (nyelvelsajátítás) nem valami mondva csinált, sznobizmusból fakadó felfújt lufi, hanem olyan kincs, amely csak azoknak adatik meg, akik készek belevetni magukat és gyermeküket ebbe az izgalmas, színes világba.
Köszönöm Bertold ezt az élményt! Örülök, hogy anyukáddal együtt megismerhettelek Benneteket! Remélem, hamarosan újra találkozunk!
Addig is további sok sikert Nektek! És csak így tovább!
Timi
