Vajon a lányok vagy a fiúk jobbak nyelvtanulás terén? Tényleg a lányok a jobbak? Vagy bizonyos dolgokban inkább a fiúk erősek? Ki tanul gyorsabban? Ki emlékszik jobban? Ki tudja gyorsabban visszaidézni a hallottakat? Ki kezd hamarabb beszélni? Ki a sikeresebb nyelvtanuló? Érdekfeszítő téma… Érdekes kérdésekkel. Ezt fogjuk most körbejárni.
Kutatások
A korai nyelvtanulást vizsgáló kutatók megállapították, hogy a nyelvtanulást illetően is van különbség a nemek tekintetében. Sikerült bebizonyítaniuk, hogy másképp tanulnak a kisfiúk és a kislányok. A lányok általában korábban kezdenek beszélni, szókincsük gyorsabban gazdagodik újabbnál újabb szavakkal. Mindez a biológiai adottságokra vezethető vissza. A lányok agya ugyanis sokkal gyorsabban fejlődik, és hamarabb válik éretté. A kutatók arra is rávilágítottak, hogy hosszabb ideig képesek figyelni, mint a fiúk. Ezeket a különbségeket állítólag csak a korai években lehet észrevenni, és később a fiúk is utolérhetik, sőt, le is körözhetik a lányokat. Szóval, kisfiús anyukák, aggodalomra semmi ok. 🙂
A fiúk és a lányok
Nem szeretnék vitába szállni az eddigi kutatási eredményekkel, az esetek többségében valószínűleg a fent leírtak igazak. Én viszont nem vettem észre, hogy Marci az átlagnál később kezdett volna beszélni, és sokszor csodálkoztam, milyen sokáig képes egy helyben ülni, és hallgatni az angol meséket, mondókákat, dalokat. Persze, nekem még csak Ő van, ezért nem tudom összehasonlítani egy másik kisfiúval vagy kislánnyal. Nem zseni, nem csodagyerek. Születése óta sokat foglalkozom vele, sokat beszéltem és beszélek hozzá, 4 éve már, hogy egyszerre két nyelven is. 🙂
Boti
Látok más kisfiúkat is magam körül a játszócsoportban, akik gyorsan rákaptak a játékos angoltanulásra. Ott van például Boti kispajtásom, aki másfél évesen – szinte tökéletes kiejtéssel – ismétli utánam a “vezényszavakat” (Stop! Go. Yes. No.), és aki otthon is kiköveteli anyukájától az angolozást (a magnóra mutat, közben rugózik hozzá, és addig nem nyugszik, amíg meg nem hallgathatja a kedvenc dalait). 🙂
Vagy ott van Zalán, aki hasonló vehemenciával rendelkezik, és aki 1-2 hónapnyi rendszeres angolozás után már megértette az alap instrukciókat: Hands up. Clap your hands. 🙂
Zalán: "Uuuuuup!"
Aztán ott vannak a lányok. A 2 éves Adélkáról korábban már írtam. Ugrásszerű nyelvi fejlődése számomra is megdöbbentő volt. A másfél éves Roni baba is hihetetlenül ügyes. Anyukája szorgalmas munkájának már 3-4 hét után látható eredménye volt. Mostanra még több mindent megért, de beszélni például még nem akar. Kizárólag babanyelven kommunikál. Anyukája azt mondja, a párja és ő is későn, 3 évesen kezdett beszélni, de onnantól kezdve mondatokban. Azt is érdekes megfigyelni, hogy a kisfiúk általában izgágábbak, míg a lányok nyugodtabbak. Persze vannak kivételes esetek is, hiszen amikor előkerülnek a járművek a varázsdobozból, a fiúk számára megszűnik a külvilág. 😉 Ez a példa is jól mutatja, hogy a játékos angolozás attól is függ, mennyire sikerül felkeltened gyermeked érdeklődését, mennyire sikerül megfelelő témát választanod, és mennyi időt, energiát vagy képes rászánni.
Az angoltanulás egy másik világ
Aki nincs benne ebben nap mint nap, aki nem foglalkozik külön angolul is a gyerekével, annak valószínűleg semmit sem mondanak ezek az eredmények. Ha viszont Te már elkezdted a gyerkőcöddel, akkor tudod, milyen jó érzés minden nap mutatni neki valami újat, majd nem sokkal később ráébredni, megtapasztalni, hogy milyen sok mindent megért és tud már ő is angolul (akár attól függetlenül is, hogy még nem beszél). Mert igen, gyermekednek egyáltalán nem kell tudni beszélni ahhoz, hogy az angolt is elkezdje játékosan tanulni Veled. Sőt! A kisebbekkel sokkal könnyebb. Ovisokkal időnként külön stratégiára van szükség! 🙂
Nem csak a NEM számít
Összességében úgy gondolom, a nemen kívül még sok más tényező is befolyásolja, hogy gyermeked mennyire sikeres a korai nyelvtanulás terén. Fontos, hogy személyiségének, érdeklődésének megfelelően segítsd, ösztönözd őt. Rendszeresen kapcsolatba kell kerülnie az angol nyelvvel, és nemcsak gyerekdalok hallgatására gondolok, hanem hétköznapi szituációkra is. Ha MOST segítesz neki, később minden sokkal egyszerűbb, könnyebb lesz, és Neked sem kell azon görcsölnöd, hogy vajon megállja-e majd a helyét a suliban, szeretni fogja-e a nyelvórákat, és – ha a hosszú távú célt nézed – képes lesz-e majd idegen nyelven megszólalni (az órán vagy egy külföldi nyaraláson).
