Minden angol foglalkozásnak van legalább egy igazán különleges és emlékezetes – meglepő, megható vagy épp nagyon vicces – pillanata. A héten is volt rá példa, a legkisebbekkel. Lizának köszönhető, aki még nincs 2 éves…
Drága Liza! Az elmúlt 4 hónap alatt már hallottam tőled néhány angol szót (“Bye, bye!” “Stop.”), de eddig inkább csendes figyelőként, ugyanakkor nagyon aktív játszótársként vettél részt a játékban. A héten viszont akkora meglepetést okoztál, hogy leesett az állam! Még édesanyád is meglepődött, pedig Őt folyamatosan – minden nap – elkápráztatod. 🙂
Miről beszélek? Tudod, van az a nagyon bulis angol dal, amelyben számolunk, miközben lépkedünk, előre, hátra, ugrálunk, forgunk, a végén pedig mindig örülünk, hogy “Megcsináltuk!”, “Milyen ügyesek vagyunk!”
És akkor kis vékony hangodon megszólaltál! Megismételted, hogy:
Kétszer is! És közben olyan bájosan mosolyogtál… Kicsit később megpróbáltam felvenni videóra, ahogy mondod, de nem volt kedved csak úgy, amit meg is értek…
Anya nagyon büszke volt. És én is! Nagyon büszke vagyok Rád, Liza! Csak így tovább!
Puszi és pacsi: Timi
Kedves Olvasóm!
Az otthoni angolozás számotokra is számtalan, ehhez hasonló meglepetést tartogat, csak lehetővé kell tenni, hogy Neked, Nektek is részetek lehessen benne. Ha rendszeresen időt szánsz az angolul történő játékra, a Ti életeteket is elkezdik körbefonni az angol mondókák, gyerekdalok, az idegen nyelv iránti szeretet, rajongás. És mennyivel jobb ilyen élményekkel, minőségi idővel megtölteni a hétköznapokat, mint esetleg unatkozni vagy szimplán belefásulni a napi rutinba… Rázd fel Te is magatokat, és szerezzetek egymásnak sok emlékezetes pillanatot!
Legyen ez a hét mottója!
Szép hetet!
Timi
